A csapatok a negyedik napon verőfényes reggel vágtak neki az újabb szakasznak. A tegnapi offroad után ma csak a macedón és bolgár hegyekkel kellett felvenni a harcot, valamint a verseny kategóriában a geocaching feladatokkal.
Rögtön a rajt után egy 1800 méteres hágóra kellett felkapaszkodniuk, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az Ohrid és a Preszpa tavakra. Később közép Macedónia lapos, kietlen tájain autóztunk keresztül egészen a bolgár határig, ahol ismét következtek a hegyek.
A bolgár határátlépés önmagában is érdekes procedúra. Különböző épületekben és bódékban összesen 9-10 ablak található. Az első ablaknál némi adminisztrációt követően kapunk egy pendrive-ot, majd ezzel kell átsétálnunk a következő ablakhoz, ahol szintén adminisztrálnak valamit, lementik, és így tovább. Az utolsó ablaknál, ahol a kikerülhetetlen autópálya matricát kell megvásárolnunk, ott veszik el véglegesen a kütyüt. Elhatároztuk, hogy jövőre lementjük a laptopra a tartalmát, mert furdal a kíváncsiság, mi lehet rajta. Mint ahogy azt sem értjük, miért nemm építettek ki egy helyi hálózatot… presze akkor hol maradt volna nekünk a móka?
Az esti tábor a bolgár Rila Nemzeti Park területén, 2000 méteres magasságban fekvő, csodálatos panorámát nyújtó Belmeken-tó partján kijelölt vadkempingben volt.
Rajtunk kívül cask egy szerencsétlen helyi figura volt egy Moszkviccsal, aki úgy gondolta, hogy feljön egyet táborozni és pihenni egyedül. Hát nem hiszem, hogy sokat pihent.
A feladatokkal küzdő versenyzők közül csak a 24-es rajtszámú Scuderia Coppa Amici Toyotája érkezett be a megadott határidőre.
A versenyzoknek este meglepetés vacsorát készített a 03-as Gumihajó csapat legénységének tagja, Karcsi, az excentrikus szakács. Az útközben itt-ott bevásárolt hozzávalókból kiváló bogrács étek született, amely méltó kisérője volt a helyi rakijának, melyet a résztvevők belső fűtésként használtak, ugyanis a táborhelyen éjszaka 6-8 fok körüli hőmérséklettel kellett felvenni a harcot. A dermesztú hideg ellenére a parti sokaknak hajnali négyig tartott, igy a másnap reggeli 8:30-as indulás nekik kissé döcögősre sikeredett. Az ötödik napi cél, Isztambul onnan nagyon-nagyon távolinak tűnt…
===============================================================
Day 4: From lake to lake
The fourth day of the challenge let the teams put aside their off-roading skills, but they faced some high and windy roads through the mountains of Macedonia and Bulgaria, so everyone’s navigational skills were put to the test. The first challenge of the day saw the teams crossing a, 1800 meter pass between Lake Ohrid and Lake Prespa, where beautiful views of both lakes proved very rewarding. After this pass, the roads ran long and flat until the end of the day, which brought more mountains.
The day’s biggest challenge proved to be the border crossing between Macedonia and Bulgaria, which took the form of a dance, as participants wove their way back and forth between booths, carrying with them a pen drive that kept track of their steps. There were stickers involved as well! The whole thing was rather complicated, but it proved very memorable.
Only one team – no. 24, Scuderia Coppa Amici – made it to the goal on time. The finish line for the day’s journey was the remote Lake Belmeken, which sits a full 2000 meters above sea level deep in the beautiful Rila National Park.
As night settled upon the weary travelers, so did the cold. A campfire took the chill off, but it was rakija, a potent local grape spirit, that kept everyone warm. This primal party lasted to the wee hours of the morning, when everyone decided that a few hours sleep would probably be a good idea before the next day’s trek towards Istanbul. Everyone dreamt of hot showers and soft beds…
Leave a Reply