Az eddigi sztorikhoz képest nyugodt nap következett, de sokan nem így élték meg a fővárosba vezető alig 300 kilométert.
Naná döglöttek voltunk, a tegnapi fáradalmak és az éjszakai vezetés “le a hegyről” sokat kivett
belőlünk. Goriba érve persze megérintett minket is a 2009-es élő Sztálin kultusz, nem lehet nem
viccesnek találni egy ilyen képet, nézzük csak azt az utcatáblát:
Épp itt parkoltunk és az Intourist Café & Bar-ban fogyasztottunk amikor befutott a versenyben utcahosszal vezető Quart Team – jó alaposan összetörték a gépük hátsó lökhárítóját. Semmi dráma, mindössze negyvennel nekitolattak egy közlekedési táblának, amikor meg akarták kérdezni néhány út szélén ácsorgó helyitől a helyes irányt. Senki sincs itt biztonságban – saját magától. A helyieknek meg elmagyarázták, hogy a magyarok igy szoktak útirányt kérdezni.
Utána irány Tbilisi. Talán az egész túra leghangulatosabb városa, minden bizonnyal itt a legőrültebb a közlekedés és itt van a legrosszabb táblázás. Tulajdonképpen nincs is tábla. A világ ezen a táján (Törökországtól keletre) amúgy is létezik egy afféle össznemzeti játék: találd meg az irányt magad, onnan fogod tudni hogy sikerült hogy találsz egy táblát, rajta a célod. Egészen érdekes kihívás például a Tbilisi reptér megtalálása éjjel, ajánlom mindenkinek. Előbb van kitéve egy sörreklám óriásplakáton egy Bon Voyage felirattal (érdekes az is hogy miért bon voyage, amikor a túloldala welcome, de ez legyen a cég titka) mint az hogy airport.
Ámde lehet apróságokon bosszankodni, csak minek. Összességében remek hely Grúzia, Tbilisi szintén.
Itt végre jó csajok, olasz tésztaételek és finom borok is találhatóak, meg wi-fi. Eme földi javakból a résztvevők egyéni izlésük szerint vették ki részüket.
A tbilisi hotelben nem volt felhőtlen a hangulat, miután az utolsónak érkező angolok jóindulattal is alig élhetőnek nevezhető szobá
kat kaptak, cserébe a csapat felvonult a legfelső emeleten található (egyébként csodás panorámát nyújtó teraszra és reggel hatig skót népdalokat orditva szórakoztatta a környéket. Hiába no, ha aludni nemlehet és már a könyvtár is be van zárva, valamivel csak múlatni kell az időt, különösen, ha épp akadt egy-két üveg gin meg sör.)
A tbilisi hotelben nem volt felhőtlen a hangulat, miután az utolsónak érkező angolok jóindulattal is alig élhetőnek nevezhető szobá
kat kaptak, cserébe a csapat felvonult a legfelső emeleten található (egyébként csodás panorámát nyújtó teraszra és reggel hatig skót népdalokat orditva szórakoztatta a környéket. Hiába no, ha aludni nemlehet és már a könyvtár is be van zárva, valamivel csak múlatni kell az időt, különösen, ha épp akadt egy-két üveg gin meg sör.)
Leave a Reply