Augusztus 28-án reggel 8 órakor a budapesti Memento Parkból elindult a II. Kaukázus Rali. A futamot Anahit Tovmassian, Örményország bécsi nagykövetségének képviselője indította el.

A rajtnál reggel felsorakozó magyar és külföldi csapatok mellett idén több nevező problémákkal küzdött, így a rajtra nem ért oda A Triboli elnevezésű frankfurti csapat, illetve a Rabbits és a G’Roby csapatok sem, akik később csatlakoznak. Az első, mostari estén már régi ismerősként köszöntötte egymást több brigád egy Öreg Híd melletti kiskocsmában, és osztotta meg egymással tapasztalatait.

Megtudtuk, hogy a 88-as rajtszámú Roncsbrigád Moszkvicsa (járművéhez méltóan igen alacsony költségvetésű csapat) gyakorlatilag alig iszik benzint, és az üres csomagtartóval, és hivatalos iratok nélkül útnak induló kétszemélyes csapatban (a tervezett 3. tag vakbelét az indulás előtti napon vették ki Szegeden, így ő csak Tbilisziben csatlakozik majd) komolyan veszik a munkamegosztást: míg Spirk József – jelenleg az egyetlen vezetni tudó csapattag – az előre fokozatokat tudja kapcsolni, Karcsi a kaukázusi veterán a hátramenetet váltja és útközben tartja a váltókart, hogy sebességben maradjon az autó.

A bordó kombi Ladával induló XXL csapat már a rajt után 100 kilométerrel szerelni volt kénytelen, ki kellett cserélni a jármű kipufogóját, karburátorát és még számos alkatrészt.

A frankfurti Thomas Danuch idén barátnőjével, és egy nyugdíjas korú, narancssárga Kübelwagennel vágott neki az útnak, de már az első horvátországi kilométereken problémájuk támadt: kifogyott a benzinük.

Sajnos az amerikai Texas Dream Team még rosszabbul járt. A harmadik horvát faluban egyszerűen megállt alattuk a kifejezetten az útra vásárolt Jeepjük, és még mindig ott vesztegelnek. Legfrissebb információink szerint besült az autójuk motorja, jelenleg egy másik jármű bérlését szervezik, hogy legyen esélyük még Európában újra csatlakozni az indulókhoz.
A Quart Team egyébként magabiztosan vezeti a versenyt, reményeik szerint az idén ők nyerik meg az indiai Autoriksa Rallyra szóló nevezést – azon túl, hogy kiválóan érzik magukat. Persze ehhez még másoknak is lesz egy-két s zava, no meg versenypontja.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

The second Caucasian Challenge has started on a sunny the morning on August 28 from Memento Park, Budapest. Not all the teams were lucky (or prepared) enough to get to the start line, Thomas Danuch from Frankfurt, Germany couldn’t make it with his 30 year old orange Kübelwagen, but they drove all night to join the teams in Croatia.
Also teams G’Roby and Rabbits didn’t show up at the start for various reasons but are with us one ore two days later.

Lots of people from the first Caucasian Challenge joined the rally again, so the teams greeted each other in a small tavern near the Old Bridge in Mostar.
The adventure started before the start for some of the teams: team #88, the Wreck Brigade lost one of their members as the guy to hospital 2 days before the start for surgery. But he didn’t give it up, he’ll join his team in Tbilisi later on.

The ultra low budget team with a 23 year-old Moskvitch which they saved from a scrap yard runs with 2 people currently, but that’s the minimum crew as one of them needs to hold the gear shift while the other’s driving so as the car stay in gears.

The American Texas Dream Team was really unfortunate, short after they crossed the border of Hungary to Croatia they blew the engine – the water pump was gone but they didn’t realize that they drive without coolant so baked the engine. Now they are in a small village in Croatia and seriously consider renting another vehicle to be able to continue the race or switching the dead Jeep Cherokee to a local Zastava or Lada – which has much less comfort bit at last runs…

Olvasgatom a hireket a kaukázusi térségről, ami nem meglepő: ha bárhol Grúzia, vagy Örményország neve szerepel, ösztönösen elolvasom a cikket, bármiről is szóljon.

A napokban – vélhetően a tavalyi grúz-orosz (Melyiket illik előre irni? Hazai-Vendég?) háború egyéves évfordulója alkalmából simét fellángoltak az indulatok, szerencsére csak azok. Egyelőre.

Érdekes dolog ez, mindig akkor balhéznak, amikor készülünk hozzájuk. Tavaly a felmérő túra után, ahogy kitettük a lábunkat Grúziából, elkezdődött a balhé. Szerencsére, mire visszamentünk a csapatokkal, már csillapodtak a kedélyek.

Szakasvili most is aggódva nyilatkozik a nagy orosz medvét hibáztatva, aki még mindig rájuk feni a fogát – az agressziv mackója…

Az elnök úr nem rest, legújabban a Washington Postnak irt levelet, amelyben az elmúlt évek sikereit taglalja, és nem felejti el megjegyezni, hogy az orosz elrettentés mit sem ért, hiszen a demokráciájuk erősebb, mint valaha.

Tény, hogy hónapok óta tüntetők foglalják el a grúz parlament előtti főutcát, ők pedig nem verték szét őket könnygázzal és gumilövedékekkel, hanem megengedték ezt.
Megjegyzem a tüntetők sem csinálnak balhét, csak elmondják egy szinpadon a sirámaikat (monnyonle) és aláirásokat gyűjtenek – nem gyújtogatnak, nem orditanak és nem törik össze a belvárost. Kicsit úgy érzem, jobban értelmezik a demokrácia fogalmát. Bár nem könnyű innen messziről okosnak lenni.

Meglátjuk, mit lépnek a fiúk a hó végéig, nem szeretnénk ismét módositani az útvonalat csak azért, mert oroszokat kell kerülgetni. Egészen kiváló itinert raktunk össze, bizunk benne, hogy idén minden egyes kilométert meg tudunk tenni.

===================================================================

I’m reading the news about the Caucasian region – well, not very surprising, I read all the articles if the headline includes Georgia or Armenia, regardless the topic.

A light recrudesce of the Russian-Georgian conflict can be observed obviously due to the first anniversary of the Russian-Georgian (which one should I put first?) war last year. but only a verbal conflict – so far.

Pretty interesting fact though that whenever we preparing to visit this place there’s always a problem in the air. Last year we just exited Georgia and 2 days later the Russians were already attacking Gori. Luckily by the time we got back oil was pored on troubled waters.

Saakashvili (of whom Russian Prime Minister Vladimir Putin reportedly said at the time that he would like to hang him up “by the balls”) is worried again blaming the great Russian bear saying they’re still hungry for Georgian blood.
(Actually you can read the funny “ball” story here.)

He’s busy with reminding people of what happened recently and just wrote a letter to the Washington Post counting the achievements of the past years and doesn’t forget to mention the failure of the Russian diplomacy, i.e. removing him and his government. Furthermore, they and their democracy are stronger than ever.

It’s a fact that protesters block the main road in front of the Parliament buildings, but the armed forces don’t chase them with water guns and rubber bullets, they let them do what they want to do: protesting. We also need to admit, that the protesting crowd doesn’t put cars and shops on fire, and doesn’t ruin the (charming) downtown of the city, just occupied the street, built a stage and chant their sorrow day after day. I think both sides define democracy in a better way than we do… but it’s easy to judge things from this distance.

We’ll see what the guys will do till the end of the month, we don’t really want to change the route (again) just for staying clear off the Russian camps.
We put together a fantastic route this year and we do hope we will cover the route for the last mile.